Már 7 foga van. Továbbra is örökké vigyorog. Bár mostanában emberek között, vagy társaságban elég visszahúzódó, nyilván mert örökké csak velünk van, és kicsit tart az idegenektől, de rövid idő alatt feloldódik, különösen, ha neki tetsző a környezet (pl kézilabda csarnok:).
Jó ember. Mert anyukám szerint, aki a virágokat szereti, rossz ember nem lehet:). Olyan büszkén tudja tartani a kezében a virágokat, imádja szagolgatni, nyújtja felém, és persze egy bizonyos idő eltelte után tömi a szájába. Két pofára. Ember legyen a talpán, aki elveszi tőle!
Imád olvasni, gyakorlatilag kizárólag kétféle játék köti le. A mesekönyvei és a labdák. Mint minden országban, itt is lelkes könyvtári tagok vagyunk. A helyi könyvtár pedig tömve szebbnél szebb mesekönyvekkel! Az ilyen piciknek szóló mesekönyvek nagyjából akkora helyet foglalnak el, mint az otthoni könyvtárban az egész ifjúsági könyvpolc. Együtt járunk könyvtárba, jön Simó is, van gyereksarok, oda leülünk, és együtt kiválasztjuk azokat a könyveket, amik neki tetszenek.(=kiteszek elé egy csomó könyvet, és a hatalmas kupacból ezekhez nyúl a legtöbbször). Az ehavi kedvence egy macis könyv, amelyben a maciknak bizonyos testrészük másfajta anyagból van. Sima, érdes, szőrös, és így tovább. Az érdes felület egy tépőzár anyaggal van megoldva, és ez lett a jegesmaci nyelve. Igen, igen egy nagy, kinyújtott nyelvű jegesmackót ábrázol a kép. Imádja. Percekig tudja bámulni ezt az oldalt, és vakarássza rajta a tépőzárat. Én meg mindig kérdezem tőle, hogy Simókám, mit csinál a jegesmaci? Ő pedig lelkes kinyújtja a nyelvét, és mutatja:). Persze mi szakadunk a röhögéstől, és ő annál jobban csinálja. Most már elég csak annyit mondanunk:jegesmaci, és már nyújtja is a nyelvét:). Így:
Mondtam Petinek, később mindenféleképpen tisztáznunk kell vele ezt a félreértést, nehogy lelki válságot okozzon nála az első állatkerti látogatás. Gondoljátok el, ott állna órákig a jegesmedvék ketrece előtt kinyújtott nyelvvel, a macik meg néznének rá jeges tekintettel...ezt nem tehetjük vele! Úgyhogy azt hiszem, nálunk az első felvilágosító óra a jegesmackókról lesz. Később aztán majd ezt a témát tovább turbózhatjuk a „mire való az ember nyelve” kérdés megválaszolásával:). Bár, ahogy a mai fiatalokat elnézem, lehet hogy 15 év múlva ő fog minket felvilágosítani, és nem mi őt:).
Na de vissza a jelenbe! Az aki szép, az reggel is szép, még ha kicsit össze is gyűrte az ágy…
Imádom az ébredés utáni pillanatokat, annyira kómás olyankor. Hol hozzám, hol Petihez bújik, adja számolatlanul a puszikat, próbál négykézlábra állni, de még olyan álmos, hogy lehúzza a feje, nem bírja még tartani…és így bukdácsol fejjel az ágyon egy jó öt percet. Aztán persze felpörög és ugrál a fejünkön, mi meg keressük rajta a szundi gombot, de valami gyártási hiba miatt ez lemaradt róla. Bár egy szavam se lehet, mert 8 óránál előbb sose ébred, sőt néha még sikerül a reggeli szopizás közben visszaaludnia és akkor csak fél 10-kor kelünk.
Esti fürdetések többnyire kettesben szoktak zajlani, mert Peti akkor megy edzésre, de heti 2-3-szor azért ő is részese lehet. Olyankor nagyon örülök, mert segít kordában tartani ezt a kis vízilovat. Őrület, amit a kádban művel! Egy másodpercet nem képes a fenekén maradni, feláll, leül, kád egyik széléből a másikba rohangászik, pancsolja a vizet, rágja a tusfürdős dobozt, kergeti a szappant, közben csúszik ide-oda, nyeli be a vizet…összegezzük úgy, hogy nem egyszerű a fürdetése. Utána a tükörben bezzeg büszkén feszít, imádja nézni magát.
Zárásképpen még néhány apás kép:
Isten éltesse Simit!
VálaszTörlésNagyon drága! Iszonyú nagy legény már.
A második képen kiköpött Te vagy Jucám, a szemei azok tutira :)))
Sok sok puszi Nektek!
Judit