2010. szeptember 10., péntek

A balatoni nyár

Próbálom utolérni magam, és pótolni a nyári mulasztásaimat. Egy nagyon fontos momentumot nem dokumentáltam még Simi életéből, és ez nem más, mint élete első balatoni bulija.
Két Balaton-imádó embernek nyilvánvalóan csak Balaton-imádó gyereke születhet, de hogy biztosak legyünk a dolgunkban, korán elkezdtük megalapozni ez azt imádatot. Miután Simon megszületett, kérdeztük Petivel egymást, hogy és akkor most hogyan fogunk mi nyáron a Balatonra menni? És vakartuk a fejünket....na nem mintha minden hétvégén a balatoni éjszakában szerettünk volna mulatozni, de azért egy-kétszer egy évben nekünk ez létszükséglet:). Enélkül nem telhet el egy nyár. Nem sokkal azután, hogy hazaértünk április végén, már jött is a visszautasíthatatlan balatoni buli meghívás...legjobb barátnőm, Salki 30. meglepetés szülinapi bulija lesz! Ott a helyünk! Igaz, azon a héten pont Bükfürdőn nyaraltunk, de nem számít, erre az eseményre a világ másik végéből is hazajöttünk volna:)! Aztán elkezdtünk gondolkodni, hogy igen ám, de mi lesz Simivel....vigyünk magunkkal bébiszittert? Vegyünk ki egy közeli hotelben szobát, és 8-kor vége a bulinak? De aztán arra jutottunk, hogy ez a gyerek a MI gyerekünk, szoknia kell a tempót. És bedobtuk a mély vízbe:-). Legalább húsz számára vadidegen ember, mulatozás, zene, dínomdánom, hihetetlenül jól bírta! Este 8-kor felvittem az egyik emeleti szobába aludni, ő elaludt, és reggelig aludt:). Lent két hangfalról szólt a zene hajnalig, ekkora társaság pedig nyilvánvalóan nem csendben bulizik, de őt semmi sem billentette ki a nyugalmából. Szuperül éreztük magunkat! Igaz, mi Petivel felváltva tudtunk csak bulizni, mert azért egyedül nem akartuk magára hagyni. Amikor én feküdtem mellé, Peti ment le mulatozni, és fordítva.
Utána annyira felbuzdultunk ezen a sikeren, hogy néhány hét múlva újra megismételtük a balatoni hosszú hétvégét. Simi nagyon élvezte a társaságot, és mi annyira boldogok voltunk, hogy ilyen jó fej barátaink vannak! Kézről-kézre járt, ki labdázott vele, ki fürdette, ki bábozott neki, mindenki olyan szeretettel fogadta, hogy teljesen meghatódtam! Utólag is köszönjük a barátainknak, hogy ilyen kedvesen fogadták be társaságunkba az új tagot :-). Biztos vagyok benne, hogy ha nagy lesz, meg fogja ezt hálálni. Simikém, ha egyszer majd olvasod ezeket a sorokat, légyszíves fizess a bandának egy kör velős piritóst nagyfröccsel a balatonfüredi Muskátli vendéglőben! Na jó...Dani bácsinak kettő nagyfröccsöt, de csak azért, mert sokat bábozott neked:-)!
És természetesen nem csak a barátainkra vagyunk nagyon büszkék, hanem a kisfiunkra is, aki ennyire alkalmazkodik hozzánk. Az elmúlt 9 hónap alatt még soha nem éreztük azt, hogy valamiről is le kellene mondanunk miatta. 6 hetes korában, a tél közepén már egész napos városnéző túrákat tettünk vele, és azóta is jön velünk mindenhova, lehet vele utazni, kirándulni, bulizni, vásárolni, nyaralni, strandolni. Na jó, az Operába nem biztos, hogy elvinném:).











Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése