...csupa szív, szeretet...
Képzeljétek, itt volt nálunk látogatóban Mama és Papa.
Mama két hétig tudott maradni, és rengeteget segített nekünk, amiért örökké hálás leszek, bár tudom, a hormonjaim miatt nem igazán sikerült ezt kimutatni :(. Papa sajnos csak két napig tudott maradni.
De Simon nagyon boldog volt! Tegnap mentek el, és ő a távozásuk után egész nap vigasztalhatatlanul sírt, megértette, hogy most vége a kényeztetésnek egy időre. Mert Mamáékkal nagy pajtások lettek! Hogy miért? Mert Mamának kötélből vannak az idegei, mert Mama hajnal 3-kor is ugyanolyan, szeretetteljes hangon énekli neki a zsipzsupszkenderzsupszot, mert Mama nem fáradt hozzá soha, mert Mama akár egy órát hajlandó várni arra a fránya, kínzó büfire, mert Mama már attól boldog, hogy kicsi Simont a karjában foghatja.
Na és aztán a Papával is mekkora barátok lettek! Mert Papa is Skorpió, mint ő, azaz egy hullámhosszon vannak :), mert Papának érdekes, eddig még nem érzett cigiszaga van :), mert Papa minden hülyeségben benne van, és mert őt aztán végképp nem lehet kibillenteni a lelki nyugalmából, még a legnagyobb hisztivel sem.
Reméljük nemsokára újra együtt lehetünk! Addig is küldök néhány fotót...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
A nagyik es a nagypapak mar csak ilyenek Jucus!;)
VálaszTörlés