És még mindig Bükön...

Merthogy 2 hétre jöttünk:)!
Nagyképűség nélkül állíthatom, hogy Simon Bük-fürdő sztárja ebben a két hétben. Szerintem Simi népszerűségi indexe simán veri Orbán Viktorét:).De tényleg! A fürdővendégek kb.90% nyugdíjas, (az átlag életkor 80 és a halál között valahol) azon belül is német vagy osztrák nyugdíjas, és állandóan Simit ajnározzák. Amikor Petivel van Simó, az még hagyján, mert Peti legalább érti mit szövegelnek az öregek, de amikor velem van, bizony gondban vagyok. Ugyanis egy árva szót nem beszélek németül. Persze ahogy ez lenni szokott, őket ez cseppet sem zavarja, talán egy kicsit hangosabban és artikuláltabban mondják tovább a magukét..németül. Ma azon gondolkodtam, hogy veszek egy filctollat és Simi badijára ráírom, persze németül, hogy "Simonnak hívnak, 6 hónapos vagyok, és az anyukám nem beszél németül":).
De az még csak hagyján, hogy mindenki integet, puszikat dobál neki, és engem próbál németül szóra bírni...a harmadik találkozás után hozzák a köntös zsebükben az unokáik fényképét! Meg ne tudjátok ma hány kicsiHans-ot láttam fotóról:).
A másik nagy rajongótábor a takarítónénik. Meg vannak veszve érte! Persze az imádat kölcsönös...bár Siminek nagyjából tökmindegy, ki szól hozzá, ő teli szájjal vissza vigyorog. Ettől persze mindenki el van ájulva...Tegnap egy (természetesen német) bácsi elment a játszósarok előtt. Simonra épp Peti vigyázott, feküdtek a játszószőnyegen. Bácsi elmegy, Simó rávigyorog. Kis idő múlva bácsi megint jön, Simó megint vigyorog. Harmadjára jön a bácsi vissza egy Mars csokival a zsebében, és odaadja Siminek. Persze Peti mondja, hogy a gyerek még csak 6 hónapos, és nem eszik csokit, erre mondja a bácsi, hogy nem baj, akkor majd az apuka megeszi:). Azóta tudatosan tréningezzük Simit, hogy még nagyobbat vigyorogjon! (Peti rendes volt, mert megfelezte velem a csokit, elvégre is fele rész engem illet:)
Már különben azt is kitaláltuk, hogy amikor a medence szélére leparkoljuk őt a babakocsijával amíg alszik, kirakunk egy kalapot a babakocsi elé, és kiírjuk hogy "bébikajára gyűjtök" vagy valami hasonlót. De komolyan, egy alvás alatt legalább százan megállnak a babakocsija előtt, és majd elolvadnak. Ha csak minden huszadik ember dobna be egy kis eurot, már jól járnánk:).
Na még egy sztori, aztán megyek aludni, mert azért fárasztó ám egy ilyen wellness két hét....este 10-kor már aludni szoktunk:)
Ma a rekreációs részleg vezetője, aki egy nagyon szimpatikus fiatal lány, odaült mellém beszélgetni a játszóházba. Új beruházásként rengeteg új szolgáltatással fog bővülni jövőre a fürdő, új szaunavilág lesz, új gyerekmedencék, új bejárat, új étterem, az élményfürdőt is bővítik..stb. és többek között új játszóház is lesz a gyerekeknek. Megkérdezte tőlem a lány, hogy én, mint egy 6 hónapos baba anyukája, milyen játékoknak örülnék a meglévőkön kívül, mi lehet az, amivel a kisebbek is szeretnek játszani. Körülnéztem, és elkezdtem gondolkodni, hogy a napi 2 órában Simó mivel játszik a legtöbbet...törtem a fejem, hát mondom labda...meg ööööö, hm labda ..meg öööööö, labda, majd végül rávágtam, hogy hát még több ladba:-). Pedig esküszöm mi nem erőltetjük rá, ez genetikus, higgyétek el:)!!!

Na jó, a sakkos dolgot bevállalom....de az olyan intelligens egy "sport":)